A Kulturális Államtitkárság szervezésében megrendezésre kerülő Tér-zene Program keretében (https://terzene.hu/) kórusunk egy napon három városban – Kapuvár, Szombathely, Kőszeg – adott ingyenes köztéri koncertet. A komolyzene könnyedebb (de korántsem könnyű) műfaját mutattuk meg. Szilágyi Miklós karnagyunk foglalja össze a nap eseményeit.
Egy amatőr művészeti egyesület életében mindig az a legnehezebb feladat, hogy a sok munkával betanult repertoárok előadására egy kiemelt alkalmon kívül alig van lehetőség. Kórusunk számára most lehetőség nyílt arra – a Tér-zene Program keretében –, hogy egy előre összeállított és begyakorolt repertoárt közvetlenül egymás után többször is közönség elé állítson. A pályázat kiírásának megfelelően szabadtéri koncertekben gondolkodtunk, a koncertteremből kiszakadva pedig olyan műsort kellett összeállítanunk, amely nemcsak jól szólal meg egy város terén, de az olyan közönség számára is attraktív lehet, aki nem csak ritkán találkozik kórussal, de adott esetben egyenesen ódzkodik a kórusénekléstől (esetleg egyáltalán az énekléstől), megfelelve az aktuális korszellemnek.
Így esett a választás a magyar könnyűzene mára klasszikussá nemesült dalaira, amik már kiállták az idő próbáját, beépültek a társadalom tudatába, megfelelő tartalommal és üzenettel bírnak és megfelelő feldolgozásban előadva képesek eleget tenni mind az eredeti előadó, mind a magyar kórushagyomány által támasztott követelményeknek. Az ilyen könnyűzenéből képződött átiratoknak nagy hagyománya van főként a latin, germán és az angolszász kultúrában, ahol teljesen jól megfér egymás mellett klasszikus és modern, komoly és könnyed egyaránt.
Az előadásra szánt átiratokat magam készítettem el, és csak reménykedtem benne, hogy mind a kórus, mind a közönség számára kedvelhető műveket hozok létre.
A kórus tagjai először kissé kétkedve, majd egyre nagyobb elánnal és élvezettel vetették bele magukat a darabok elsajátításába. A feladat ugyanaz volt, mint a klasszikus repertoár esetében: a hangok megtanulása után megtanulni a zenét, ami a hangok között rejtőzik. A különbség (és nehézség) az előadásmód könnyed magabiztosságának megteremtése, ami ezekhez a darabokhoz hozzáadja azt a szükséges pluszt, amitől kialakul a megfelelő előadás. A koncertsorozat kitűzött napjához közeledve utóbbi megteremtése volt a legnagyobb kihívás, amihez az első lépés az összes darab kotta nélküli megtanulása volt. Az énekesek önmagukban kételkedve ugyan, de megbirkóztak a feladattal, és a szabadtéren tartott főpróbán már csak apró finomításokat kellett eszközölni.
A koncertek napján esős reggelre ébredtünk, és az időjárás első helyszínünkre, Kapuvárra érve sem akart javulni. A kisebb-nagyobb intenzítással potyorgó-szakadó eső közepette esernyővel a kezünkben kezdtünk bele az éneklésbe, mint később kiderült a kapuvári főtéri szökőkút kellős közepén. Utóbbi tényre a harmadik mű közepette derült fény. A kórus felkészültségét jellemzi, hogy nem zuhant szét az előadás, hanem egy jót nevetve tovább tudtunk lépni a kellemetlen meglepetésen. Az eső ellenére meglepően sokan összegyűltek a Fő téren, repertoárunk pedig nagy sikert aratott. A műsor végén a közönség esernyővel a kezében tapsolt és énekelt együtt a kórussal.
Szombathelyre érve már kellemesebb, esőmentes idő fogadott minket. A Fő térre érve a nyílt tér akusztikája is kellemes meglepetés volt. Az előadásnak nagyon jót tett az „esernyőmentesség” és a rövid időn belüli második előadás, ami ismét elnyerte a téren összegyűlő hallgatóság tetszését.
A nap csúcspontja a Kőszeg történelmi főterén, a Jurisics téren, tartott délutáni koncert volt, amit jó hangulatú ebéd előzött meg. Itt már nem csak nem esett az eső, de gyönyörű, napsütéses idő fogadott bennünket, és a jöttünkre odagyűlő közönséget. A darabok erre az előadásra már igazán megértek, ami az énekeseknek is plusz önbizalmat adott, így megvalósíthattuk azt a bizonyos könnyedén magabiztos, közel professzionális előadást, amit célul tűztünk ki.
Egy hasonló előadás sorozat előkészítéséhet ugyan megújult repertoár és hasonlóan kemény munka szükséges, mégis ha ennek köszönhetően többen fognak kórusban énekelni, vagy kóruskoncertre járni, megéri újabb átiratokon gondolkozni.
Szilágyi Miklós
karnagy
Támogatónk: 