Együttesünk 1994. október 3-án alakult a kulturális hagyományokban gazdag Sopron zenekedvelő polgáraiból. Tagjaink között vannak idősebbek és fiatalok, mindenféle foglalkozásúak és diákok is. A kórus fenntartásához tagjaink hozzájárulásán kívül értékes gyakorlati segítséget kaptunk városunk önkormányzatától is.
A Vegyeskar alapítója Palotai Gábor kórustitkár és Arany János alapító karnagy volt.
Kórusunk 2014-ben ünnepelte 20 éves fennállását. Ez az örömteli ünnep ürömmel is vegyült, ugyanis alapító karnagyunk és alapító kórustitkárunk is „nyugalmazását” kérte. Munkájuk elismeréseként 2014. december 14-én, a Hűség Napján, mindkettőjüknek Sopronért Emlékérem kitüntetést, a kórusnak pedig Civitas Fidelissima díjat adományozott Sopron város közgyűlése, mely díjak rendkívül megtisztelőek számunkra. Búcsúzásukat szomorúan, de az elengedő szeretet és hála érzésével vettük tudomásul.
E két meghatározó vezetőnk távozása ellenére a kórus tagsága úgy döntött, hogy szeretné folytatni az éneklést. Erre bíztattak minket az elköszönők is. Az 2015-ös év első próbáján a kórustagok egybehangzó döntése alapján a kórus szakmai vezetője Czipszer Andrea megbízott karnagy lett. A kórus mindennapi életét szervező csapat vezetője, pedig Takács Eszter kórustitkár.
Czipszer Andrea fantasztikus emberséggel, kedvességgel és türelemmel mentette meg a kórust a széthullástól. Tette mindezt egy nagyon nehéz és hálátlan időszakban, amikor a kórus még nem lépett túl a veszteségen, nem volt képes rugalmasan viszonyulni a megváltozott körülményekhez. Mindezek ellenére egy eredményes közreműködésre és egy önálló koncertre is fel tudott készíteni bennünket. Sajnos a munkahelyi leterheltsége mellett egyre fárasztóbbá vált a kórus vezetése: új karnagyot kezdtünk keresni.
Így találtunk Szilágyi Miklósra, akiről Arany János alapító karnagyunk is remek ajánlást adott. Nagy izgalommal vártuk az első – a kórus számára váratlan – találkozást. Egycsapásra megváltozott minden: karnagynőnk hihetetlen eleganciával és intelligenciával adta át a kórus vezetését (kórustagként továbbra is velünk maradt) a berobbanó ifjú karnagynak. Egyiküknek sem lehetünk elég hálásak!
Az együttes új szakmai vezetője tehát Szilágyi Miklós karnagy, akinek temperamentuma, kedves humora azonnal lenyűgözött minket.
Az alapítás óta eltelt évek során együttesünk a város zenei életének egyik meghatározó résztvevője lett. Rendszeresen önálló évadzáró hangversennyel szereplünk a Soproni Ünnepi Hetek műsorában; 1996 óta minden évben közreműködünk a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott városi ünnepi programban. Működésünk célja a város tiszteletre méltó kulturális múltjához méltó jelen építése: ezt a célt – nevünkön kívül – repertoárunk is kifejezi: mindenek előtt a kitűnő magyar szerzők (Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos) kórusmuzsikáját kívánjuk ismertté tenni, de új magyar műveket is bemutatunk: az együttes alakulása idején Sopronba költözött Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor hét kórusművének ősbemutatója fűződik a Fidelissima nevéhez. Mindezek mellett koncertjeinken helyet kapnak az európai kóruszene jeles darabjai is. Az a cappella – kíséret nélküli – számokból álló műsort időről-időre oratorikus, zenekari, vagy orgonakísérettel előadandó darabokkal egészítjük ki (Bach: Johannes-Passion; Duruflé: Requiem, Fauré: Requiem, Haydn: Harmoniemesse; Liszt: Missa choralis, Via crucis; Ramirez: Missa Criolla; Vivaldi: Gloria…).
A magyar kórusirodalom népszerűsítése mellett törekszünk arra, hogy a város zeneszerető közönségét megismertessük más népek kórusirodalmával, zenei kultúrájával is. Ezért szívesen vesszük föl a kapcsolatot külföldi kórusokkal és örömmel teszünk eleget külföldi meghívásoknak is. A kórus úti térképére 1996 óta számos ország és város neve került föl: többször jártunk Ausztriában (Mödling, Oberpullendorf, Salzburg, Wien, Wiener Neudorf), Olaszországban (Bolzano, Cortina d’Ampezzo, Perugia-Roma, Valdagno), Németországban (Bremen, Birnau, Engen, Kempten, Neudrossenfeld, Radolfzell, Singen, Villingen), Svájcban (Ennetbühl, Rorschach, Zürich); egy-egy koncertkörutat tettünk Lengyelországban (Gdansk, Sopot), Dániában (Århus), az Amerikai Egyesült Államokban (Flagstaff, Los Angeles, Phoenix, Prescott, Tucson), Franciaországban (Paris), Finnországban (Sejnäjoki), valamint Szerbiában (Szabadka).
Vegyeskarunk két alkalommal vett részt a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsának (KÓTA) minősítő hangversenyén, s 1996-ban a Hangversenykórus Cum Laude, 2003-ban pedig a – legmagasabb – Hangversenykórus Summa Cum Laude fokozatot nyerte el.
Az együttes több CD-t adott ki. Ezek közül kiemelkedik egy önálló stúdió-válogatás (1998) és a Johannes-Passion (2004) felvétele, ezek mellett több koncertfelvételből készült lemez (Duruflé: Requiem; Kersch: Missa Sancti Stephani – 2003; Liszt: Missa choralis – 2006; Duruflé: Requiem – 2014)