1997. február 23-án a Pannonia MedHotel által indított kamarahangveseny-sorozat részeként önálló hangversenyt adtunk a hotel dísztermében.
Karnagyi narráció
Tisztelt Közönségünk!
Minden hangverseny azt kutatja, arra keresi a választ: „mit mond a zene?”. Úgy látszik, a szöveges muzsikálásnak előnye van a hangszeressel szemben: a mondandó itt szavakban is megjelenhet. Ne csak azt kérdezzük, mit mond a zene, kutassuk azt is, hogyan jeleníti meg mondani valóját. Zene és szöveg között többféle összefüggés létezik. A legtermészetesebb ezek közül, mikor a dallam ritmusában is, lejtésében is teljességgel alkalmazkodik a szöveg hangsúlyaihoz, lejtéséhez. Erre mutat példát a zeneszerző számára a népdal, amelynek sorait, azok ritmusát, dallamfordulatait évszázadok során tökéletesen a szöveghez illőre faragja a használat, a nép mindennapos gyakorlata. Egy ritkán hallható magyar népdalfeldolgozással szeretnénk bemutatni, hogyan alkalmazkodik a dallam is, a hozzá alázatosan rendelt egyszerű kíséret is az ízes szöveg fordulataihoz. Kodály Zoltán „Gömöri dal”-a ezen felül példát mutat a zeneszerzői eszközök gazdaságos használatára is: műve csupán kétszólamú, a végére három szólamúvá dúsul, mégis teljes értékű kórusélményt nyújt az éneklőknek, s – reméljük – a hallgatóknak is.
| KODÁLY Zoltán: | Gömöri dal |
A zeneszerzés-tanban a prozódia elmélete és gyakorlata foglalkozik a zene és a szöveg közötti összefüggéssel. Ez azonban nemcsak technikai lehet, hanem tartalmi is. Ilyen tartalmi összefüggésre már a népzene is ezer példával szolgál (Elmegyek…hosszú útra megyek… / Elmegyek… el is van vágyásom…), még gyakoribb azonban a műzenében. Következő műsorszámunk Kodálynak Ady Endre versére írt „Fölszállott a páva” című kórusa. A darab, miként a vers, a népdalstrófával kezdődik, s ebből az alapszövegből/alapdallamból bomlik ki mind szenvedélyesebben, merészebben a költői/zenei tartalom. Az érzékeny fülű hallgató számos példáját figyelheti meg a magasabb szintű prozódiának: miként szélesedik, hág magasabbra a dallam a szöveg feszültségével együtt, és miként illusztrálja a kíséret a szövegben süvítő „új szeleket” vagy a „vármegyeházára csapó lángokat”.
| KODÁLY Zoltán – Ady Endre: | Fölszállott a páva |
Mai műsorunk harmadik Kodály-darabja a Balassi Bálint szövegére írt „Szép könyörgés”. Ennek az imádságnak a szövegét a zeneszerző az európai kóruszene legnemesebb hagyományainak megfelelően dolgozta föl: fölváltva alkalmazza a műben a szólamok hatásos egyszólamúságba való egyesítését és a gazdag, dús harmóniákat, az együtt mozgatott szólamok homofóniáját és az önálló mozgású szólamokra épített polifóniát. Ez egyben a legmagasabb fokú prozódia felé nyit utat, amikor a szövegben, a szöveg írójában és előadójában egyaránt fölhorgadó lelki, érzelmi állapotokat a zene belső szerkezete tükrözi.
| KODÁLY Zoltán – Balassi Bálint: | Szép könyörgés |
| KODÁLY Zoltán: | Hét zongoradarab op.11. – 1. Lento – 3. Il pleut dans mon coeur – 4. Sírfelirat |
A Kodály utáni első zeneszerzőnemzedék énekkari muzsikájára határozott befolyást gyakorolt a méltán tisztelt mester zenéje. A tehetséges fiatal komponisták természetesen elkerülték a látványos hasonlóságot, szerencsére azonban a szöveghez való közelítés igényességét átvették. Két példát hoztunk most erre, Udvardy László és Farkas Ferenc egy-egy darabját. Mindkét kompozíció egy-egy remek magyar verset, jól ismert költők kevésbé ismert versét dolgozza föl. Petőfi Sándor és Radnóti Miklós költeménye eszközeiben és kifejezésmódjában az impresszionizmus világát idézi, s ehhez méltón a zenei feldolgozás is merít abból a vokális impresszionizmusból, amelyet éppen Kodály közvetített a legelevenebben a magyar zenekultúra számára.
| UDVARDY László – Radnóti Miklós: | Bájoló |
| FARKAS Ferenc – Petőfi Sándor: | Alkony |
Befejezésül egy népdalszvitet éneklünk. Ennek a műfajnak első – és mindmáig legnagyobb szabású – magyar képviselője Kodály „Mátrai képek”-kompozíciója, de elterjedéséhez Bárdos Lajos zeneszerzői működése járult hozzá leginkább. A népdalszvit népdalok sorozata, melyet a a komponista úgy állít össze, hogy az egyes dalok között hangulati, tartalmi vagy dramaturgiai kapcsolat létesüljön. Bárdos számos népdalszvitje közül most a „Szeged felől” címűt énekeljük.
| BÁRDOS Lajos: | Szeged felől |
Arany János karnagy
Média
Műsor
Vasárnapi muzsika – kamarahangverseny-sorozat (önálló hangverseny)
1997. február 23., vasárnap, 17.00, Sopron, Pannonia MedHotel
- KODÁLY Zoltán: Gömöri dal
- KODÁLY Zoltán: Fölszállott a páva
- KODÁLY Zoltán: Szép könyörgés
- UDVARDY László: Bájoló
- FARKAS Ferenc: Alkony
- BÁRDOS Lajos: Szeged felől
közreműködő: Szekendy Tamás (zongora)
vezénylő: ARANY János