Vendégszereplés Kőszegen

Négy évet érlelődött annak a közös koncertnek az ötlete, amire 2019 december 21-én került végül sor Kőszegen.

 

Az általam vezetett két vegyeskar – a kőszegi Concordia–Barátság Énekegyesület és a soproni Fidelisssima Vegyeskar – találkozójára végül az egybe eső jubileumi évek és az adventi idő adta a legmegfelelőbb alkalmat.
A műsorválasztással nem lehetett probléma, hiszen a nagy sikerű Adventi fények koncert repertoárja olyan egyszerű, gyönyörű és sokszor közismert dallamokból épült fel, amiket bátran mertem választott városom közönsége elé vinni.
A koncert napjának eseményei a kórus számára utazással, majd a közös próbával kezdődtek meg. Meg kellett barátkozni az impozáns Jézus Szíve Plébániatemplom akusztikájával, és össze kellett hangolni a két kórust. Aztán jöttek a szokásos dolgok: hangpróba, vonulások, hangszeres összpróba – a szokásos rutin. Talán most nem tűnik szerénytelenségnek, ha az egésznek a könnyedségét a közös karnagy megszokott gesztusainak számlájára írom. Merthogy szinte túl könnyű volt – ahogy mondani szokás –, mintha a két kórus sok éve dolgozna együtt, pedig a barátkozás csak a próba és a koncert közötti rövid szünetben kezdődött meg.
Azt mondja a babona, hogy a jó főpróba nem jelent túl sok jót a koncertre nézve. A két kórus közös hangversenye ugyanakkor erre teljességgel rácáfolt, hiszen a műsor gyönyörűen, koncentráltan és ihletetten folyt, amihez csodás adalék volt mind dr. Székely János megyéspüspök megnyitója, mind pedig a két elhangzó vers. Emellett pedig a technikai apróságok is olajozottan, fegyelmezetten követték egymást. Az egésznek az eredménye az elmúlt évek legjobb kőszegi adventi kóruskoncertje lett, ami felveti a kérdést a Concordia kórus számára: hova tovább?
De sikerülhetett volna bármilyen jól a koncert, ha a két társaság nem talál ennyire jól egymásra. Hiszen az egész tulajdonképpen erről szólt: hogy a Fidelissima Vegyeskart megismerjék és megszeressék egyrészt Sopronon kívül, másrészről célzottan Kőszegen, hogy a csapat ne csak egy fogalom legyen, hanem ebben a kis városban is az ami: szerethető és énekelni szerető emberek fantasztikus közössége.

Szilágyi Miklós

 

Fotó: Király Géza
Tovább a galériához >>>