1996. július 5–9. között Olaszország csodás tájain jártunk.
Karnagyi gondolatok
Sopron városa többféle kapcsolatot tart fenn Olaszországgal. A testvérváros Bolzano mellett számos kisebb-nagyobb városnak van összeköttetése soproni intézményekkel, egyesületekkel vagy sportcsapatokkal. E kapcsolatok 1996. júliusában eggyel megszaporodtak, mikor a Fidelissima kórus először hagyta el Magyarországot, hogy eleget tegyen a Valdagno városkában működő Coro Maranina együttes meghívásának.
Az énekkar 30 tagja 4 mikrobuszba ült be a Petőfi téren, s hajtűkanyarokban és alagutakban gazdag, hosszú és viszontagságos uatzás végén érkezett meg a vendéglátók megjelölte kis hegyi falucskába, a lakhelyül szolgáló spártai berendezésű házba, melynek berendezéséből és képeiből hamar világossá vált: egyházi hittan-táborok szokott otthont adni. A lányok egyetlen nagyobb helyiségben, az épülethez csatlakozó kis előadóteremben, a fiúk pedig a turistaszállás kisebb-nagyobb emeleti szobácskáiban laktak, valamennyien összecsukható tábori ágyakon. Az egyetlen vizes helyiség használatából és az elhelyezés egyéb, igen szerény körülményeiből adódó kényelmetlenség érzetét elsősorban a váratlanság adta: hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a lakhely kiválasztásában házigazdáink szerényebb anyagi tehetsége is szerepet játszott, a kényelmetlenség érzését pedig a kórustagoknak a vendéglátás gyakorlati lebonyolításában mutatott sok személyes áldozata és kedvessége oszlatta el: ők maguk készítették és szervírozták mindennapi reggelinket és vacsoránkat: a karnagy és néhány kórustag ezért a táborhely kis konyhájában aludt – még a miénknél is kényelmetlenebb körülmények között.
Utazásunk programjának összeállításában és lebonyolításában még inkább világossá vált, hogy jó szívvel és alaposan készültek látogatásunkra: kórusunkat fogadta és ünnepélyesen megajándékozta Valdagno polgármestere, módunk nyílt ellátogatni a közeli Vicenza városába, Palladio, a nagy olasz reneszánsz építész számos nevezetes alkotásának lelőhelyére, hangversenyeink egyike pedig a festői szépségű Recoaro egyik modern templomában volt, ahol előbb szentmisén működtünk közre, majd félórás bemutatót tartottunk, s utána körülnéztünk az üdülővároskában. Látogatásunk fő programja a Valdagno melletti, Castelvecchio nevű kis falu templomában tartott kórustalálkozó volt. Itt a vendéglátókkal és egy harmadik kórussal együtt adtunk jó hangulatú koncertet. Ahogy mondani szokás, énekkarunk élményekben és a vendéglátás, az utazás, valamint a szép városok megtekintésének emlékeiben gazdagon tért haza.
Arany János karnagy
Dokumentumok
Koncertismertető (magyar) | Koncertismertető (olasz)
Fényképek
Fotó: kórustagok
Műsor
Olaszországi koncertút (Cori a Castelvecchio; Rassegna di canti Popolari e Folkloristici – Coro Maranina, Valdagno, Olaszország, Mario Lovato)
1996. július 7., vasárnap, 21.00, Olaszország, Castelvecchio, Plébániatemplom
- BÁRDOS Lajos: Cantus peregrinantium
- BÁRDOS Lajos: Régi táncdal
- DEÁK-BÁRDOS György: Parasceve
- 3. Crucifigatur
- 5. Eli, Eli!
- 6. Consummatum est
- JÁRDÁNYI Pál: Árva madár
- KODÁLY Zoltán: Gömöri dal
- KODÁLY Zoltán: Szép könyörgés
- LISZT Ferenc: Pater noster III. S.41
- LISZT Ferenc: Ave Maria II S.38
- LISZT Ferenc: Salve Regina S.66
- SZOKOLAY Sándor: Hálaének II.
- SZOKOLAY Sándor: Örvendjetek az Úrnak
- BURLEIGH, Henry T.: My Lord, What a Morning
- SMITH, William H.: Ride the Chariot
vezénylő: ARANY János